Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A balesetemről...

2010.01.30

Hát...érdekes. Napok óta azt figyelem...hogy ne halljam a csattanást a fejemben. Napok óta azon gondolkodom, hogy tképpen milyen kurva jó vagyok vezetés terén...Végiggondoltam az elmúlt közel 20 évet, amit az autóimban töltöttem... A büdös életben nem volt balesetem, koccanásom. Annak ellenére, vagy inkább amellett, hogy nem eccerű'ahogy vezetek. Gyorsan is...olykor szabálytalanul, hát Istenem. De legalább dinamikusan XD Leszögeztem már rég: ha szarabbul vezetnék, már megdöglöttem volna a sok csíra köcsög antitalentum paraszt miatt. Hányszor de hányszor kellettem én ahhoz, hogy ne legyen baj. Mert a másik baszoott egy hülye...és nem tud vezetni. Amit eddig írtam, hangozhat akár nagyképűnek is...de ez távol áll attól. 16 évesen ültem először autóba, jogsim még gondolatban sem volt persze...és aztán azóta az autó a mindenem. Imádok vezetni, imádom az autóm minden porcikáját. Hogy megbízhatok benne...és magamban is. Nő vagyok, de ebben az esetben inkább pasi. És nincs ezzel semmi gond :)

Na és hogy mi lett ma? Jöttem hazafelé a bátyustól, siettem mert vacsorázni mentünk VOLNA. Előttem vánszorog a teherautó, mögötte egy autó...aztán én. Cammogást nem akartam, kinéztem a szembe sávba láttam marha mód nem jön semmi..hát előzök. Index ki...gáz..előzés... Aztán látom hogy az addig előttem haladó kocsi ugyanezt teszi. Néztem, gondoltam csak nem tol le az útról.... Pedig de. Fogta magát baszki és kajak kihúzta rám a kocsiját, miközben én már az ő autójának a felénél jártam. Na ekkor már beleálltam a dudába...és mondtam hogy a Kva anyádat csinálsz te köcsög...:) ( mert kedves vagyok) de csak jött. Én meg szorultam az árok felé...majd mikor már hajszál se fért az autóink közé...belefékeztem, és ráadásul kénytelen voltam fordítani a kormányon, mert az az oszlop, ami a fotón is látható vészesen közeledett. Na ekkor állt keresztbe az autóm...mondom magamban nem is baj..XD Szóval keresztbe álltam..és orral beleálltam az árokba. Érdekes volt, mert miközben az úton keresztbe állva csúsztam...figyeltem hogy mi történik. Figyeltem, hogy vajon tök beleesek az árokba...és meddig fordulok? Vajon szembefordulok...vagy így marad? Néztem hogy vajon nem jön -e nekem valaki. És mindezt tizedmásodpercek alatt. Hihetetlen érzés! Döbbenet totálisan jelen lenni egy helyzetben, és figyelni hogy csattan-e vajon? Vagy hogy lesz? Az amúgy eszembe se jutott hogy valami bajom lesz..inkább az ótókámra gondoltam XD

Aztán csend lett. Így nézett ki a gyakorlatban:

 

 

Kép

 

Az autókám pici segge pont a szemközti sávba lóg bele. Ebben a sávban haladtam ui. különben nem előzésnek hívnák:)

 

Több mázli is volt. Egy, hogy nem centizve előztem, vagyis tényleg üres volt a sáv. Kettő, hogy a kocsim nózija nem ért át az árok túlsó falához, ergo nem nyílt ki az airbag, nem tört el az orrom :)

Nem is ez a lényeg. Kiszálltam...látom megállt a fószer is. Odajött h minden oké e. Mondom, ja. És mondom kurvára szerencsés vagy hogy nem vagyok egy hisztérika. :)

Két perc múlva szirénázó rendőrautó érkezett ( honnan???) kérdezte h van e sérülés, vagy valami baj. Mondtam hogy köszönöm semmi...viszlát-viszlát. Aztán álldogált még egy pasi..ő tanúnak állt oda, hogy ugye látta h mi történt.

És ezután...nagyon szép dolgoknak lettem részese. Az autók lassan, nagyon lassan haladtak el mellettünk. És kb öt vagy hat sofőr állt meg, és kérdezte hogy mit segítsen.

Na, hát ez a nem semmi. El sem hiszem...

Közben mert telóztam a páromnak megérkezett..és kihúztuk az autókámat. Az húzta ki aki miatt odakerültem. Semmi baja a picikémnek...megpusziltam a koszos kis tetejét és megígértem neki hogy vasárnap délután lemosatom. Tényleg.

( szeretlek szeretlek Micukám!!!)

Kvintesszencia:

Msnen beszéltem a párom lányával, meghallotta mi történt morzézott rögtön az öccsének...aki rámírt azonnal, hogy jjjajjjj..ugye nincs baj??

Megnyugtattam h nincs semmi. Kérdezte h na és mit csináltál azzal a buzival? Mondom...semmit. Semmit??? De hát...te...te...nem így szoktad. És mégcsak le se köpted??

Xd

Mondom, nem. Semmit nem csináltam. HOgy m iért? Mert egyedül voltam az autóban, és mert emmi baj nem lett. Ha ez nem így van, mert pl. ott a fiam..vagy neadjisten összetörik a kocsim..na az más tészta. Akkor valóban lett volna botrány, nem kicsi. De így???

Ami történt-megtörtént.

No, a fiam is meghallotta...hát mindjárt küldte a sötét átkait...és hogy úristen az ő anyuja...meg ha ő ott lett volna...

Ha ö ott lett volna közel sem ilyen békésen alakul, mert olyan vagyok mint a vizilómama a kicsinyével. Vagy az oroszlán, vagy a Tirannosaurus Rex :)

Végül is a párom fia megjegyezte: Tudod, ez figyelmeztet talán h kösd be az övet...és talán láthattad hogy az emberek jók is.

Nesze. Hát igen. Az emberek olykor jók is tudnak lenni. Szerettem őket, akkor, ott. szerettem őket mert láttam a szemükben az őszinte pillanatot, hogy nem baj a hideg, hogy hazafelé igyekszik...meg akar állni, és ha kell kihúzni az árokból. Nos...miért csak ilyenkor mutatják meg az emberek ezt a kedves arcukat?

Áldást kértem minden egyes segíteni akaróra. :)

No...így jártam. Holnap megyek wellness hotel Balaton :) Viszem a Z'Andrist is, mert helyes kis róka :) És majd teszek fel fotókat.

Legyetek óvatosak ha előztök, mert hiába minden, ha valaki csonthülye és nem néz tükörbe...

mázlislepke®

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.