Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


le lehet szokni a cigiről? első rész

2009.09.22

Első lépés -talán egy éve is..de lehet hogy kevesebb:

Csernus elkezdett leszokni a cigiről. Nem tudom hol tart, mert nem folytatta a blogjában...Kár, mert azt mondtam magamnak, ha Ő akkor én is :)

Második lépés - két hónapja:

Álmomban állt egy angyalféle az ablaknál, és nézte a tüdömről készült rtg-t. Aztán megszólalt, hogy "ettől féltem..." Néztem a képet, hogy mitől félt, és láttam hogy a tüdőmön olyan furcsa lebenyek nőttek. Elég undorítóan nézett ki, pedig fekete/fehér volt a kép. Majd snitt..és felébredés.

Harmadik lépés  - 2009. augusztus 27.

Ez történet nem új keletű, lassan egy hónapos.

Csütörtökön eltemették a Tamást. ( Cseh Tamást) Hogy megemlékezzek róla, aznap este online hallgattam a vele készült utolsó rádió-interjút. ( honlapján megtalálod ha akarod...)

Riporter kérdez, Tamás válaszol...majd a betegségére ( tüdőrák) terelődik a beszélgetés. Akkor valami olyasmit mondott a Tamás ( nem emlékszem pontosan ) hogy a rengeteg cigit nem lehet büntetlenül megúszni, és hogy az életmódjához " tartozó" dohányzás mennyisége, vagyis a két-három doboz cigi / nap megbosszulta magát. Ezt elszúrtam...-mondta.

Ez a szó...hogy "elszúrtam" olyan szinten hasított belém, hogy jájj. Hogy van egy ember, a Tamás... ha valaki hát ő tudott, és szeretett élni. Most pedig, gyakorlatilag három évvel a rák diagnosztizálása után...azt mondja, elszúrtam.

Valszeg mert tudta, hogy ebből nem jön ki. Három év kezelés...három év remény, három év HIT. Kis pici titkos hit...hogy ,meg lehet úszni, ez talán csak egy komoly figyelmeztetés...

De nem az volt. Most már én is, mi is tudjuk. És Ő is tudta. A baj az, hogy sokra nem megyünk már vele. Mert a Tamás el van temetve.

Másnap.

Hinyivel pofázok éppen telefonon, 11,30 van. Jó régen megy a duma, majd letenni készülünk , mondom úgy is mennem kell cigiért, mert elfogyott...

Aztán, mondom: Te hinyi megy a f..om cigiért. Nem megyek és kész. Nem veszek.

Szép volt az a délután. Megéreztem a győzelem szelét...szó szerint. Egy idő után, éreztem h rá kéne gyújtani, de mondtam magamnak, hogy anyád. Nincs cigi. :) Mi az, hogy függesz egy szartól? Mi az, hogy neked most a kib..ott benzinkútra kell menned cigiért? Mi az, hogy napi 1400 forintot elfüstölsz???? Mi az, hogy reggel hülye vagy amíg nincs cigi-kávé párosítás? Mi az, hogy idegbeteg vagy a repülőn, a moziban, meg mindenhol...ahol NO cigi? Ki vagy TE? Egy idióta? Egy köcsög gyengeelméjű? És legfőképp; egy gyenge szar?

Fogtam magam, és kis jegyzetpapírokra felírtam hogy "TAMÁS" illetve "TÜDŐRÁK". Ezeket a papírokat kitettem a lakásban mindenhol. Nappaliban a polcon, asztalon, konyhában az ablakban, a mosogató felett, a gépemnél. Fürdőben, előszobában. Bárhova nézel ez van: TAMÁS. TÜDŐRÁK. TAMÁS. TÜDŐRÁK.

A polcon Tamás utolsó könyvét arccal kifelé helyeztem el. Hogy lássam őt.

Amúgy a család hazajött, és csak lestek, hogy valszeg bekattantam, hogy cetliken számukra logikátlanul írtam dolgokat.

Eltelt az a nap. 24 éve dohányzom. 24 év óta először tettem le így a cigit. Hogy jól esett letenni. Jobban, mintha rágyújtottam volna. És napi 2 (!) illetve három doboz is elment. Bezony. 24 éve voltam olyan erős dohányos, mint mondjuk a Törőcsik Mari - aki mint éppen hallottam szintén le kellett hogy tegye azt a cigit, ami mindig mindenhol a kezében volt....-

Életem egyik legszebb napja volt, mert éreztem, hogy menni fog. Mintha úsztam volna egy kurva jó időmérőt...a verseny előtti hetekben. Ami megcsillantja az esélyt a győzelemre.

És...én szeretek a dobogó tetején állni. Különben, el sem ugrok a rajtkőről. De ha már elugrok....

folyt.köv.

Ügyeslepke®

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.