Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A barátságról....

2008.12.12

" Madarat tolláról-embert barátjáról"

Egy, a többszáz, vagy ezer jó magyar közmondás közül, ami találó, kifejező és perfekt.

Hanyaggal vitába keveredtem emiatt ( de ő a legjobb barim :) szóval miért is ne ).

Ugyanis én úgy vélem, egy barátság - két ember valamiféle összetartozása, igenis nagyon de nagyon sokatmondó. Igaz, kivételt kell tenni a gyerekkorban köttetett barátságokkal, hiszen azok egész más szinten helyezkednek el, mint a már felnőttként kötöttek. Ha én már az oviban megtalálom a barátom...aki pl. a mai napig mellettem van, az egy nagyon erős kötelék. Olyan, mintha a testvérem lenne. Éppen ezért-sokkal de sokkal elnézőbb vagyok vele, a hülyeségeivel...a jellembéli dolgaival, mint azzal, akit pl. 4 éve ismertem meg mert egy irodában kukkolunk. 

Az én nézetem szerint, nagyon fontos pont a barátságban...az értékrend. Hogyan is lehetne a barátom az...akinek teljesen más az értékrendje? Pl. én discóba járok, te utálod de nagyon. Tán jössz velem bulizni a dizsibe? Nem. Vagy ha igen...szenvedsz mint a kutya mer' szarul érzed magad. Vagy. Te falod a könyveket...én még olvasni se tudok xD mitőbb ha mesélnél egy könyvből...unott pofával bámulom a tapéta mintáját. Továbbmenve; én a családomért, a családomnak élek - te nem, mert te még pasizol mint állat. És ha buli-akkor pasizás ezerrel. Mondd..biztos hogy jól érzem majd magam veled?

Esetleg belső értékeid még gyerekmamuszban járnak, de nagyon. Hazudsz...sumákolsz...manipulálsz...

Nos. Ha én nem tudok azonosulni ezekkel a dolgokkal, vagyis én őszinte vagyok, nem manipulálok, főleg gyűlölöm a sumákolást-szerinted a BARÁTOD leszek???

Megmondom...NEM leszek. Szépen lassan le foglak építeni, mert nem tetszik amit és ahogyan csinálsz. Ennyi. Te majd észreveszed magad, és lekopsz rólam, mert nem vagyok partner a játékaidban.

Valós sztori; gyerkkori barátnőmmel nem beszéltem jó rég, annak ellenére hogy pár hónapja még napi kapcsolatban álltam vele. Miért a váltás? mert nem tetszik amit, és ahogyan csinál. Miután kiderült h a férjének szeretője van, összeomlott. Mellette álltunk, támogattuk mindenben...és nagyon együttéreztünk vele. Van egy kislánya, okos, gyönyörű. Mára azonban barátnémnak is lett szeretője...amire azt mondom oké...benne volt a pakliban. Ám az nem, hogy azóta a kicsilány van jobbra balra dobálva, hol a mamához, hol a barátnőhöz, hol az ovistárshoz---mert ő a pasival van. Azzal, aki szintén nős, 25 éve...és meg is mondta h nem fog válni...ha kiderülne a viszonyuk...hát azonnal a felesége mellé állna. A barátnőm férja azóta kidobta a szertőjét, és tiszta lappal akarta újrakezdeni a nászt. Ám barátnőm szerelmes...és csak a szeretője a fontos. A kislánnyal pszichológushoz kell járni...summa sum. nagy gáz az egész.

És nekem ez nem tetszik. Világosan elmondtam a barátnőmnek...hogy döntenie kell. Vagy a család...vagy a szertő. De mondom fel kell vállalnod, hogy el kell hogy tartsd magad...nem úgy lesz mint eddig, a milliomos férj mellett. Na és éppen ezt nem akarja, vagyis-marad a férje mellett-de közben szeretővel. És úgy, hogy a szerető szarik arra, hogy ő egyben ANYA is. Kvázi útban a gyerek...

Én, ezért nem beszélek a barátnőmmel. Mert az én értékrendembe ez nem fér bele. Hogy hazudik. Magának, gyereknek...mindenkinek. Ha most mellette vagyok az lenne a szerepem, hogy nálam lehetne a kislány, amíg ő máshol van. Nos én nem hiszem, hogy ez a barátság.

és nem hiszem, hogy barát az...aki szerez egy meghívót egy óriási partira, és lévén kettő van belőle...nosza, elhívom a családos "barátomat" bulizni. Egyedül, persze.

Ha nekem van egy buli jegyem...és egy családos barátnőm...akkor vagy mással megyek, vagy megmondom a barátnőmnek, hogy itt van két jegy, menj el bulizni a férjeddel. Khmm.

És itt vitáztam hanyaggal, mert azt mondtam, ha az én páromnak egy ilyen pasi a barátja...az gáz, mert akkor ő is éppolyan mint a barátja. VAGY. Ha nem a barátja...csak vele üzletel, ebből áll a kapcsolat--akkor mondja azt, hogy haver. Akkor vállalja be, hogy csak haver. Namost ha haver...akkor eszembe nem jutna elmenni bulizni a haverral. Egy haverral nem.

Hanyag szerint miért baj az, ha a barátom nem olyan mint én, és nem azok az értékrendjei. És ha nem olyat tesz ami nekem teccik akko má nem barát?

Nem erről van szó. naná h nem olyan legyen, mint én. De ha a barátom ÉRTÉKRENDJE ütközik az enyémmel...akkor igenis pápá. Mert onnantól nincs miről beszélnünk. Mégis miről? És igen, képes vagyok évtizedes barátságnak hátat fordítani, mert van merszem felvállalni a véleményemet a barátommal szemben. És ha neki ez nem tetszik...valszeg lekopik magától. Így tett a barátnőm is...nem hív...mert elmondtam az álláspontomat, ami neki nem teszett. Ennyi. Szóval nehogy má bólogató jános legyek! Vagy. Ne szóljak...mert nem az én dolgom. A barátomnál? Nem az én dolgom???? Üljek csendben, ugye? Mert nem az én dolgom, nem az én életem...ne szóljak bele?

Szerintem ez a genyaság. Nem szólni, ha látod, hogy a barátod gázos dolgot csinál. Miért? Mitől félsz? Hogy megharagszik rád? Rád? Aki a barátja vagy?

Magadat nézed, hogy veled mi lesz? Én nem nézem magamat. Szólok...bármi legyen a következménye. Utálj meg, szaladj el....de akkor is szólok.

Mert a barátom vagy. 

Lepke®

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Lükim

(lepkusz, 2008.12.16 17:59)

hááát...látod. Problémás egy bagázs basszameg xD De most akko fejtsd má ki lécci h mé baj az h pedo példát hoztam fel? Énnekem pl. ez jutott eszembe. Tudom...hogy durva példa, de gondoltam legalább világos---mint a nap xD

PedoEZO

(Lük', 2008.12.16 15:59)

Csatalkoznék' a vitál fórumhoz:
Szerintem a barátság és az elfogadás a polaritás oldaláról vizsgálandó. Van közös pont.
Elfogadhatlak, mint barát...de elfogadhatlak, mint ember is. A pedo embert nem veszem barátnak, de elfogadom, hogy ő ilyen módon tud létezni....ez az Ő kis világa. De ettől nem lesz a barátom.
Ha a barátom vagy, akkor sokkal közlebb kerül egymáshoz az ÉNünk. Az elfogadásunk is mélyebb.

Szerintem ha mélyebb az elfogadásom/unk, akkor egyre inkább barátságról beszélünk. Én legalább is...

- Hinyinél ott látom a problémát, hogy szerintem minden pillanatban felül kell vizsgálni a barátság fogalmát önmagammal, és a másikkal.
- Lepkusznál meg ott, hogy pedo barátokkal példálózik...
- Nálam meg ott, hogy mit pofázok bele

HInyikeee:)

(Lepkusz, 2008.12.14 16:41)

Ha csendben ülnél nem akarnálak barátnak. Mert nem FOGADOM EL hogy csenben ülsz....dereng, bébi? Az elfogadás az értékrendet jelent. Na jó...jön egy durva példa: Ha van egy barátod...akit imádsz...de pedofil, és gyerekeken éli ki aberrált vágyait, mert szerinte ez nem baj...nos mondd: barátod marad? Elfogadod őt? Mert ha elfogadod, semmivel sem vagy különb nála...sajnos ugyanolyan torz az értékrended, mint az ő beteg elméjéé. Érted már? Az elfogadásnak van...helyesebben KELL hogy legyen határa! Ezért mondom: madarat tolláról-embert barátjáról....vágod ugye? Persze...kell az elfogadás, de nem minden áron, és nem mondhatod, hogy az az ő élete...nem a tiéd...nem szólsz bele. Ha BARÁTOD akkor bele KELL hogy szólj...segítened kell neki, ha látod h rossz útra tévedt. Ha ezt nem teszed...nem is barátod, csak valaki akivel elütöd az időt...

öööööö

(Hiny, 2008.12.14 13:36)

Továbbra sem értek egyet. Remélem ez nem árt a sokévtizedes barátságunknak. Vagy ne szóljak? Üljek csendben? :PP
Én elfogadás párti vagyok. Szélsőséges esetben azt is el tudom fogadni (volt már ilyen, nem Te), ha a barátnőm nem áll szóba velem, mert nem azt csinálom, ami neki tetszik. De remélem erre nem kerül sor.